A kongresszusról

A Nemzetközi Finnugor Kongresszus (Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum) a finnugor (uráli) nyelvek, kultúrák és történelmük kutatásának területén a legjelentősebb tudományos rendezvény. A kongresszust 1960 óta ötévente szervezik meg, ezúttal először az önálló államisággal rendelkező finnugor államokon és Oroszországon kívül.

A hidegháború alatt nemzetközi tudományos konferenciákat a vasfüggönyön keresztül nem volt egyszerű megszervezni. Finnországban és Magyarországon már az 1950-es években sikerült néhány finnugor összejövetelt rendezni, amelyekre külföldi kutatókat is meghívtak, majd végre 1960-ban megvalósult az első Nemzetközi Finnugor Kongresszus (CIFU), amelyet Budapesten tartottak, olyan híres és tekintélyes kutatók kezdeményezésére, mint a finn Kustaa Vilkuna és Lauri Posti, a magyar Ortutay Gyula, az orosz Borisz Szerebrennyikov, az észt Paul Ariste vagy a keletnémet Wolfgang Steinitz.

Azóta ötévente tartják meg a kongresszusokat, kezdetben Magyarország, Finnország és a Szovjetunió, majd Magyarország, Finnország, Észtország és Oroszország közül felváltva valamelyik államban. 2022 volt az első év, amikor a CIFU-t máshol is megszervezték: Bécsben, Ausztriában került sor a CIFU XIII.

Korábbi kongresszusok: